A cseh főváros, Prága belvárosában a Můstek metró megállótól pár méterre, a hömpölygő turista tömegek által jól ismert utcákon, a Capitan Candy és egy kiváló olasz fagyizó szomszédságában, ha egy kicsit szemmagasság fölé tekintünk, akkor jól látható az édességvarázson túl húzódó, csodás régi stílusú ház homlokzatán a magyar zászló és az ugyancsak magyar színekben pompázó felirat; Maďarské kulturní středisko vagyis Magyar Intézet.

Ez a hely biztosít helyszínt a prágai magyarok által jól ismert Iglice- prágai magyar szülők egyletének is. Ez a csoportosulás az, ami a Prágában élő magyar és vegyes házasságban élő kisgyerekes családoknak különféle kulturális programokat kínál, hogy gyermekünk itt, Prágában is megőrizhesse magyar nyelvtudását és kapcsolatát a magyar kultúrával és ezt a tudást hasonló életkorú pajtásai között, természetes módon szívja magába.

Kép forrása: http://iglice.org/rolunk-o-nas/

A kisfiam apukája, József, a családi programfelelősünk, néhány nappal ezelőtt egy zenés mesejátékra lett figyelmes, amelyet az egylet hirdetett meg. Mivel a 18 hónapos kisfiúnk egyre inkább érdeklődik a zene, gyerekdalok, mondókák és a tánc iránt, ezért úgy gondoltuk, hogy mindenképpen érdekes lehet a számára, ha bevezetjük őt a mesejátékok színházi világába. Személy szerint nekem ez volt az egyik kedvenc tévés vagy éppen színházi programom kisgyerekként. Ebben az évben úgy ünnepeltük meg az adventi vasárnapokat, hogy minden héten ellátogattunk az Ó-város térre. A második hétvégén a karácsonyi díszbe öltöztetett pavilonok között nagy szerencsénkre egy élő karácsonyi koncertre bukkantunk. Ott tapasztaltuk csak meg igazán, hogy mennyire tetszik a kis porontyunknak, ha élőben láthatja az énekeseket énekelni, a zenészeket pedig hangszeren játszani. Így a mostani mesejáték is egy nagyon érdekes, új lehetőségnek ígérkezett.

Mi a címe?!

A zenés mesejáték címe nem volt más, mint a: Kincskereső kisködmön. Ahogy megláttam a programajánlón a címet, némán felszisszentem magamban, mert azonnal beugrottak a kötelező olvasmányhoz fűződő kellemetlen rémképeim, a sok általános iskolai rajzos olvasónapló írás, amiből csak inkább a rajzolást szerettem. Az olvasónapló lényege ugye az lett VOLNA, hogy folyamatosan írjuk a könyv részeinek elolvasásával párhuzamosan, és a helyzetet azt se könnyítette, hogy a leadási határidő természetesen többnyire a karácsonyi szünet utánra vagy szeptemberre esett.  

Kép forrása: https://www.konyvtunder.hu/lackfi-janos-kincskereso-kiskodmon--az-apnoe-zenekar-lemezevel-mora-ferenc-regenye-ujragombolva-229815/

Nem szépítem, nekem ez mindig is stresszhelyzetet teremtett, mert azon a véleményen voltam már akkor is, hogy a szünet a gyerekeké és minek akkor még kötelezettségekkel traktálni, van abból évközben is elég. Szóval, egy szónak is száz a vége, a Kincskereső kisködmön is egy olyan olvasónapló lett, ami nem hozott új színfoltot az irodalomtanárom életébe.  Bevallom, másoltam valakiről, aki már felsőbb tagozatos volt, és (titokban, tudod úgy, hogy: de ne mondd tovább, de már a fél iskola tudott róla) beavatott, hogy ő is így csinálja, meg még egy csomó más kis nebuló is. Csapatszellem az mindenképpen volt. :)  Jótanácsként még annyit osztott meg velem, így kezdő olvasónapló másolóként, ügyeljek arra, hogy egy kicsit azért fogalmazzam át a mondatokat, meg a rajzok se ugyanúgy nézzenek ki, hogy ne legyen olyan szembetűnő a másolás (amit néha már a tanárok is megemlítettek viccesen).

A két részből álló kulturális program, mesejáték nézős része tegnap 17 órakor kezdődött a Magyar Intézetben, aminek éppen becsöppentünk a műsor előtti családias jellegű kis eszem- iszom részére, ahol a szülők hozták az otthon készített nagyon gusztusos házi falatokat. Ott döbbentem rá, hogy alig ismerek valakit a jelenlévő összeszokott társaságnak tűnő, nagyon szimpatikus szülők közül, kivéve Csoma Borit, az egyesület vezetőjét. Szembeszökően feltűnt, néhány igen színes, mintás ingben kicsit az átlagtól eltérő öltözködésű apuka, meg egy kicsit félszegen az egyik asztal előtt fekete-fehér egyberészes ruhában, piros harisnyában egyedül álló, csinos leányzó – feltételezett anyuka, akivel bizonytalanul egymásra mosolyogtunk. Villámgyors terepfelmérés után, viccesen megállapítottam magamban, hogy sok itt a Waldorfos. *

*A Waldorfos megnevezés nálam mindenképpen pozitív töltetű megfogalmazás, azon szülőkre vagy szülőjelöltekre vonatkozik, akik egy alternatívnak nevezett, egyébként emberközeli, emberközpontú gondolkodásmódot képviselnek és közvetítenek, amik kakukktojás jellegű, tömegből kitűnő, ízléses stílusjegyeikkel, sokszor színes ruházatukban, ékszer és hajviseletükben is megnyilvánul.

Miután elhelyezkedtünk szülők és gyerekek a kicsi színház terem soraiban (amit egyébként moziteremként is működik a magyar filmvetítéseknél), és bevonult a zenekar, mosolyogva állapítottam meg, hogy az általam waldorfosoknak titulált emberek a zenekar tagjai, a félszeg fiatal nő, akivel egymásra mosolyogtunk pedig az énekesnő.

Gyorsan el is indult a műsor és már az első taktusok felcsendülése után kellemes, megnyugtató bizsergés futott keresztül rajtam, fellélegeztem. Tege az apja lábán ülve nézte a kibontakozó jelenetet, és csak az 55 perces előadás utolsó 15 percében érezte úgy, hogy fel kell kelnie, hogy zokniban végig rohanhasson ide oda a széksorok végében húzódó padlószőnyeges, enyhén lejtős lépcsősorokon. Már az előadás megkezdése utáni első percek elteltével jól érezhető volt, hogy itt valami új élményben lesz részünk. A bravúrosan vicces, kicsiknek és nagyobbaknak, valamint a szülőknek is egyaránt élvezetes zenés mesejáték szövegét Lackfi János kortárs író írta, és az Apnoé zenekar előadásában tekinthető meg.

Itt láthattok egy kis ízelítőt a mesejátékból.

A színészi előadás nagyszerűre sikerült, a szöveg mindenki által érthető, köznapi nyelvre lefordított és nem utolsó sorban humorral átszőtt. Kimondottam tetszett, hogy a drámai fordulatokat is nagyon szépen, finomat szemléltetésen oldották meg az előadók.  Személyes véleményem szerint a szűcs mesterség megjelenítése fergetegesre sikerült. A mesejátékot a maga drámaiságával és tanúságaival az előadó játékon kívül nagyon szeretethetővé tette a mindent átölelő kisérő hangeffektusok. A zene és a dalok fülbemászóak voltak, és mindezek felett nagyon szerettük a zenekari tagok bohém ruházatát, amiben a színesen elegáns stílust a tornaciős öltözködési jeggyel ötvözték. Jutott szerep a színpad előtt ülő gyermekeknek is, A Bá gyakran adott szerepeket, feladatokat nekik, bevonva őket a mesébe.

Mindent összevéve, csak ajánlani tudjuk minden mesejáték kedvelő szülőnek és gyereknek a Apnoé együttes előadást, amiből a Kincskereső kisködmön az 5 részes sorozat első része volt. Ez a műsor átírta bennem (és ahogyan láttam a többi résztvevő szülőben is) a kötelező olvasmányokról őrzött minden negatív emlékemet.

Köszönjük Apnoé együttes, köszönjük Lackfi János, köszönjük IGLICE egylet, egy ÉLMÉNY volt!

Képeken Apnoé zenekar látható és a fotók az engedályükkel került be a blogbejegyzésbe. 

Ha az Iglice- a prágai magyar szülők egyeletének tevékenysége felkeltette az érdeklődésedet, akkor itt eléred a honlapjukat.

Az Apnoé zenekar elérhetősége itt illetve a koncertekről készült vlogbejegyzéseket itt nézhetitek meg. 

Lackfi János oldalának elérhetőségét itt találod. A mesejáték könyv formájában CD kiegészítővel is megvásárolható, itt így ajándéknak is tökéletes. A könyvet Rátkai Kornél illusztrálta.

Köszönöm, hogy elolvastad a programajánlómat, remélem, hogy nektek és a gyerekeiteknek is olyan kellemes családi szórakozásban lesz részetek, mint amit mi is átélhettünk. Amennyiben tetszett a bejegyzés kérlek nyomj a tetszik gombra, valamint információtartalma miatt, érdemesnek tartod a másokkal való megosztásra, akkor megköszönöm! HA van olyan mesejáték vagy színházi program, amit bátran ajánlanál családi programnak, akkor azt megteheted kommentben! :) Szívesen veszem a jó ajánlókat. 

Hamarosan újra itt! :)

Ha kíváncsiak vagytok, hogy melyik az a 10 dal, amit a kisfiammal közösen válogattunk neki össze és amik a szülőkre is frissítően hatnak, akkor itt nézheted meg! :) Ha tudni szeretnéd, hogy ki írja a blogbejegyzéseket, akkor klikk ide.

Puszi, pacsi

Go Anyu Go/ Zita von Csákvári

 #goanyugo #anyanapló #anyablogger #kincskeresőkisködmön #mesejáték #zenésmesejáték #kötelezőolvasmány #prágaimagyarok #iglice #prágaimagyarszülőkegyesülete