Korán reggel van, november vége. Kinyitom a szemeimet. Még élvezem kicsit az ágy melegét, mielőtt kiosonok a konyhába.
Régen más volt, simán megtörtént, hogy 11 óráig is képes voltam aludni, de ez már réges-régen volt, ebből a távlatból, talán igaz sem volt.
Gyerekként csodálkoztam, hogy a szüleim, hogyan képesek olyan korán felkelni.
Már megértem. Én is szülő lettem. Átálltam a korai reggelekre.
Kisietek a konyhába. Ha hétvége van, akkor a párom még többnyire alszik a hálószobában és a nappaliból, a kiságy irányából is megnyugtató, halk durmolás hallatszik. Ez itt AZ ÉN IDŐM, amikor csendben a saját gondolataimmal lehetek. Lefőzöm a kávét, megmelegítem a tejet. Előveszem a mézet és az aznapi kedvenc bögrémet. Aztán készítek belőle egy nagyon kellemes elegyet, éppen csak egy kis mézzel ízesítve, melegen, de nem forrón fogyasztva.
Ha ezt a kombinációt sikerül eltalálnom, akkor az első kortynál mosolyogva, jólesően nyugtázom. Sikerült. :) Pont így szeretem, mert ez így tökéletes.
Tejes kávét körülbelül 23 éves koromban kezdtem el inni, Németország egyik szállodájában, ahol felszolgálóként dolgoztam. A személyzet közül mindenki nyakra- főre itta a filteres kávét, gondoltam én is kipróbálom bőséges tejjel. Emlékeim szerint az első csészékkel nem is reggel, hanem délután a németeknél szokásos „Kaffee- und Kuchenzeit” idejében ittam, vagyis azokban a délutáni órákban, amikor elfogyasztanak egyedül vagy együtt (család vagy barátok társaságában) (egy) szelet süteményt és egy-egy csésze kávét vagy bögre teát. De ebben az időben még nem szoktam rá, és a kávéízek különbségeit se tudtam egymástól megkülönböztetni.
Teltek – múltak az évek, volt, hogy egyáltalán nem ittam kávét egy fél évig. Aztán megint változtak a szokásaim, mint ahogyan az is, hogy számos kísérletezés követően meg tudjam különböztetni egymástól a kávéízeket és ki tudjam választani a kedvenceimet.
Ahhoz, hogy valamiből a legjobbat tudjuk kihozni, az nem kell, hogy bonyolult legyen, csak „a titok nyitját” kell tudnunk.
„Belső információk” szerint, a legjobb konyogós kávé így készíthető:
Végy egy kotyogós kávéfőzőt! :D
Ajánlott mindenképpen a minőségi őrölt kávé. A legeslegjobb, ha a szemes kávét frissen őröljük, mielőtt a kávéfőzőbe helyezzük. Őszintén?! Ez nálunk a hajnali, kávéfogyasztós órákban esélytelen a 2 szobás üvegajtós albérletben :D, szóval vagy őröltet veszünk vagy a kedvenc mogyorós kávém esetében egy szabad pillanatban ledarálom és megy a tároló dobozba.
A kávéfőzőt forró vízzel érdemes feltölteni. És a (közepesre vagy annál finomabbra) őrölt kávét belekanalazzuk a megfelelő helyre. Itt a lényeg, hogy lazán töltjük bele anélkül, hogy lapítgatnánk a tetejét. A kávét magas hőfokot főzzük le (bár úgy olvastam, hogy valaki a közepes hőfokra esküszik). A kávéfőző fedelét hagyjuk nyitva és amikor félig már lefőtt a kávé zárjuk le mind a kávéfőző tetejét, mind alatta a hőképző forrást.
Semmiképpen se főzzük túl, mert különben égett ízű lesz a kávé.
Legyen kávéillatú olyan szép napotok!
Remélem sikerült meghozni a kedvedet ahhoz, hogy kipróbálod ezt a módszert. Ha van kedved áruld el nekem, hogy mi a te kedvenc kávé márkád. Nagyon kíváncsi vagyok rá.:) Ott én is elárulom az én két kedvencemet.. :)
Amennyiben hasznosnak találtátok az olvasottakat, jelezzétek ezt felém a tetszik "gombra" való nyomással, csatlakozzatok hozzám és a Go Anyu Go közösséghez facebookon és/vagy instagramon. Ha pedig szeretnél értesülni az új blogbejegyzésekről, akkor klikkelj a KÖVETÉS feliratra, ami jobb oldalon felül található.
Hamarosan újra itt!
Go Anyu Go! ;)
Üdvözlettel: Zita
<< Kipróbálnád a házi gyömbéres teát? Akkor klikk ide :)
Itt olyan filmajánlót találsz, amik karácsonyi hangulatba hoznak <<
#bloggerképző #30naposposztkihívás #írjotthon
